Az Ószövetség és Krisztus

Erőltetettnek, mesterségesnek érzem azt a megközelítést, hogy ószövetségi ige alapján nem lehet Krisztusról beszélni.
Természetesen el kell végezni a becsületes exegézist, a szövegbe semmit nem szabad beleerőltetni.

De:

  1. Az Írások Róla szólnak.
  2. Az Ószövetség Krisztusra mutat, Krisztusért kiállt.
  3. Az Ószövetséget csak Krisztuson keresztül olvashatjuk.
  4. Lényegileg nincs két Biblia, hanem EGY kijelentés, amelyben minden mindennel kapcsolatban van.
  5. Aki keresztyén igehirdető, mindenről Krisztus jut eszébe. (Jn 4. – élő víz folyamai…) Eljövetelével minden megváltozott, átrendeződött.
  6. Ha a fenti elvet komolyan vennénk, nem beszélhetnénk a leírt evangéliumokból kiindulva pl. Pál vagy Luther teológiájáról.

Szerintem tragikus lenne, ha 2007-ben húszegynéhány vasárnap gyülekezeteinkben nem hirdették volna a Krisztust. Bízom benne, hogy nem így volt.
Akkor jöjjön a „szeretetlen ítélkezés”: aki tegnap nem Krisztust hirdette az Ézs 5 kapcsán, az nem érti a lényeget, nincs a helyén és szomjaztatja a gyülekezetet.
Jöhet a kőzápor.

Fraternet levelezés, február 18.