Megújulás
Megújulásról írtam és nem ébredésről. A kettő között van különbség. Az ébredés ritkán tapasztalható, különleges áldása Istennek, sok esetben üldözés (krízis) előtt, alatt vagy után. A megújulás „szerényebb” esemény, de esemény.
Bizonyos, hogy a bűnbánattal, bűnvallással nem kényszeríthetjük, nem manipulálhatjuk, de megújulás ezek nélkül mégsincs. Egyházunk (egyházaink) helyzetét több oldalról is megközelíthetjük (liturgia, gyakorlati teológia, teológiai oktatás, politikai, társadalmi helyzet, egyéni és közösségi bűnök, mulasztások, a múlt bevallásának kérdése, lelkészi szolgálat és munkatársak beállítása stb.) Egy biztos: az elmúlt kétszáz évben lassan, de biztosan megszűnt a konstantini korszak, és az egyházak mintha nem vennék észre.
Eljött az ideje az első három évszázad lelkiségének, szellemiségének. A másik alternatíva csak az elsorvadás... „Megtapossák az emberek..” Ma Európában hetente szűnik meg egy gyülekezet és épül két mecset. Az egész Dél (Dél-Amerika, Ázsia és Afrika bizonyos országai) ébredést él át. Kínában pl.
naponta 25 ezerrel nő a keresztyének száma: mozgás, mozgalom, „tűz”, házi közösségek óriási rendszere, hitvalló keresztyénség, bűnvallás, megtérés, „laikusok” aktivitása, üldöztetések jellemzik, ill. a támogatás hiánya, és ennek ellenére dinamikus fejlődés. De az is biztos, hogy nem arról disputálnak, ill. írnak egyházi vezetők, mint nálunk: hogy a bűn (pl. válás, homoszexualitás, alkoholizmus, kábítószerezés, besúgás, konformizmus, a Szentlélek vezetése nélküli bibliakritika stb.) bűn-e. Nálunk az alapokat kezdték ki, ott meg a biztos alapon épül a Krisztus háza.
Fraternet levelezés, március 6.