Jézus a válasz
Mire? Az emberrel, világgal, egyházzal kapcsolatos minden igazi, égető, alapvető kérdésre. „Jézus a válasz”, lehetett olvasni egy időben metrókon, egyéb helyeken kiragasztva.
Egyes egyházi körökben szokás kimosolyogni az ilyen pietistának, naivnak tartott megnyilvánulást, missziós akciót. Frappánsan reagáltak némelyek: de mi volt a kérdés?
Napjainkban is van kérdés bőséggel: mi lesz gyermekeinkkel, a házasságokkal, családdal, az otthonnal, hazánkkal, Európával, az egyházzal, az egész törékeny, válságot, krízist megélő nyugati kultúrával? Csak nem Jézus mindezekre a válasz?!
De, igen. Hiszem és tudom, hogy Ő a megoldás, a válasz: tanítása, élete, váltsághalála, feltámadása; Szentlélek általi folyamatos munkálkodása az akarata, szándéka szerint megújult egyház által.
Ugyanis Őbenne, Őáltala jött el közénk Isten és az ő országa. Ő tette világossá, érthetővé, befogadhatóvá a teremtés értelmét és célját. Ő az, aki ezen a földön a legtöbbet tette a bajba jutott, bukott emberért és világért. Ha megtérünk hozzá és Lélek által újjászületünk, az ő tanítása szerint élünk, megváltozik, meggyógyul viszonyunk egymással a családban, felekezetek, vallások, népek közösségében. És ennek pozitív kihatása lesz a környezetre, természetre, gazdaságra, politikára.
Egyházi levelezőfórumunkon, a Fraterneten vita alakult ki néhány héttel ezelőtt „Európa szelleméről”. Némelyek – közöttük én is – azon a véleményen vannak, hogy baj van Európával, baj van a nyugati civilizációval. Mások túlzónak érzik aggodalmainkat. (A disputa annak a hírnek kapcsán indult el, hogy Svédországban ötéves korában árulták el a nemnélkülinek nevelt fiú nemét. Akkor is csak azért, mert az iskolai beíratáskor meg kellett adni ezt az adatot.)
Jonathan Sacks, brit ortodox főrabbi Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen 2011. december 12-én tartott előadásában többek között ezt állította:
„Manapság Európa szekulárisabb, mint a kereszténység előtti Róma utolsó napjaiban, a bűnös pedig az agresszív tudományos ateizmus, ami süket a hit zenéjére; a beszűkült materializmus, ami vak az emberi lélek képességeire; a nemzetközi vállalatok, amelyek kontrollálhatatlanok és erősebbek a nemzeti kormányoknál.”
„Ha Európa elveszti zsidó-keresztény örökségét, amiből történelmi identitása származik, valamint irodalma, művészete, zenéje, oktatása, politikája és, amint látni fogjuk, gazdasága legnagyobb teljesítményei, elveszíti önazonosságát és nagyságát, ha nem is azonnal, de még azelőtt, hogy ez a század véget érne.
„Egy híres keresztény mondást parafrazeálva: mit nyer Európa, ha megnyeri is az egész világot, de elveszíti saját lelkét? Európát az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti saját lelkét.”
Ez a zsidó tanító világosabban látja a keresztyén hagyományú földrészünk vészesen fenyegető állapotát, és az abból való gyógyulás útját, mint sok egyházi ember.
Milyen érdekes, a kínai kormány tudományosan analizáltatja a nyugati kultúra sikertörténetét. Az foglalkoztatja őket, hogy annak ellenére, hogy a 15. században a kínai technológia fejlettebb volt, mint az európai, miért előzte meg őket a nyugat. A választ így fogalmazták meg: nem a haditechnika, a politikai – és gazdasági rendszer volt a felemelkedés titka, hanem a kultúra szíve a vallás, a keresztyénség.
És mivel Európát ma nem a keresztyén hit motiválja, hanem a meggazdagodás, materializmus, a korlátlan fogyasztás, a lelketlen hedonizmus, a „relativizmus diktatúrája” ezért van félteni valónk. Az a kultúra beteg, vagy haldoklik, amely milliószámra pusztítja el magzatait, törvényesíti és propagálja a teremtés rendjétől eltérő életformákat, szokásokat, nem képes reprodukálni magát, nem hogy gyarapodna.
Igen, Jézus a válasz. Jézus meghirdette az Ország jelenvalóságát. Ennek erejéből, tartalmából fakadhat az értelmes, igaz böjt és megtérés. Ma a böjt nem a csabai kolbásztól való időnkénti tartózkodást jelenti, hanem az élő Isten előtti elcsendesedést, megtérésre hívásának meghallását, gondolatainak, szavainak és cselekedeteinek az ige mérlegére helyezését.
Lüktet az isteni szeretet ezekből a bíztatásokból: keress, zörgess, kiálts! Miért? Mert van kihez kiáltani, mert a zörgetést Ő tanácsolja, és megnyíló ajtóval válaszol, keresésünket segíti az elhagyott otthon hazahívó kisugárzása.
Jól tudja a mi Alkotónk, Mennyei Atyánk, hogy mire van szükségünk és azt is, hogy mire vágyunk. A kettő nem mindig fedi egymást. Mivel Ő teremtett, Ő tudja mi végre teremtett. Csak az általa alkotott törvény mentén vezetett élet működőképes. Kétféle törvény szerint nem lehet élni. Csak a „gyártó” által adott „használati utasítással” élve működik az életünk „rendeltetésszerűen”. Az emberi vélekedések változnak, de a szükségletek, hiányok és bűnök nemzedékről nemzedékre ugyanazok és a válasz is ugyanaz.
A böjt segít különbséget tenni aközött, amit akarok, és amire szükségem van.
Reminiscere – Gondolj, Uram irgalmadra! Mert Te vagy a válasz életünk minden égető feltett és ki nem mondott kérdésére.
Evangélikus Élet, 2012. március 4. Reminiscere – Böjt 2.