„Életünk, mint folyam árja, siet”
… énekeljük egy szép énekünkben.
Megint eltelt egy egyházi esztendő. Advent felé fordul tekintetünk. Örülhetünk az új kezdetnek.
Ködös, sáros, késő őszi, egyre rövidülő napokban mégis remélhet és felmelegedhet az emberi szív, mert érkezik a Fény távolról. Hozzánk jön, akik sokszor reménytelenek vagyunk,
mert látjuk a világ sebeit, betegségeit, terheit.
A keresztyén öröm és remény alapja az a tény, hogy van SZABADÍTÓ, van VALAKI, aki erősebb a bűnnél, halálnál, gonosz erőknél! Az élő Isten, aki elküldte Fiát, aki nagyobb a szívünknél, nagyobb bűneinknél, nagyobb a gyűlöletnél, a tagadásnál, nagyobb minden reménytelenségnél. Aki szelíden, csendesen, alázatosan vonul be a világba, az egyházba. Szelíden, de megállíthatatlanul.
Akkor is, ha nem értik, vagy nem akarják érteni, akkor is, ha vádolják, kitaszítják, arcul ütik és megölik.
A hozzánk jövő, halálosan szerető Megváltónak nagyon örülj! Ha Ő nem jönne, maradnánk a halál völgyében tehetetlenül.
ISTENNEK SEMMI SEM LEHETETLEN! Az IGE testet akar ölteni ma is, benned is. A Krisztus így akar élni a világban. A te testedben, a te tested által. A szeretetet meg kell mutatni. A szeretet, ha igazi, mindig megtestesül, realizálódik. A szeretet, ha csak szó, érzelem, nem is igazi, csak illúzió, hazugság. A Biblia azt írja, hogy úgy szerette Isten a világot, hogy ODAADTA EGYSZÜLÖTT FIÁT! A szeretet mindig CSELEKVÉS. Olyan nincs, hogy általában szeretem a világot, szeretem az embereket, de az anyósomat, szomszédomat ki nem állhatom.
Ha bennem él az Isten, akkor az Ő szeretete fog szorongatni. Részt vehetek az Ő programjában: segíteni, menteni, gyógyítani, szabadítani! Ez az út néha szenvedéssel jár.
Fel kell menni a hegyre, a csúcsig, a legnagyobb szeretetig, de ha létezik igazi, örök, teljes öröm, amit senki el nem vehet, az itt van.
Örülj nagyon, mert megvalósulhat az Isten országa benned és általad!