„Mi hajlékot akartunk emelni az Úrnak”
50 éves a gerendási templom
A gerendási Evangélikus Egyházközség 1987. május 3-án vasárnap délután, a négy órakor kezdődő ünnepi istentiszteleten adott hálát Istennek az ötven éve felszentelt templomáért. A vendégek és a gyülekezet zsúfolásig megtöltötték az Úr házát. Isten ünneppé tette ezt a napot.
Emlékezett a gyülekezet az elődökre, akik nagy hittel és áldozattal vitték véghez a templomépítés magasztos szolgálatát. Solymár Pál lelkész, az építkezés szervezője így jellemezte az akkori közgyűlésen az építők szándékát: „Mi hajlékot akartunk emelni az Úrnak.” Mivel nagyon akarták, sikerült is. Az új templomot dr. Raffay Sándor püspök szentelte fel. Egy maroknyi gyülekezet, nagyrészt önerőből, a világgazdasági válság idején, nyolc hónap alatt építette fel a templomot úgy, hogy közben tél is volt.
A templom most is a község legszebb (legmagasabb) építménye. Az oltárképet neves festőnk Csáki-Maronyák József festette.
Az 50 éves jubileumon püspök-helyettesi megbízásból Keveházi László, Pest megyei esperes, volt gerendási lelkész hirdette az igét. Személyes hittel szólt volt gyülekezetéhez a templomtisztítási ige alapján. (Mt 21,12–17) Az istentiszteleten több énekszámmal a békéscsabai ifjúsági énekkar szolgált Bakay Péter segédlelkész vezetésével. A lekciót Kun Mária helyi konfirmandus olvasta fel.
Az ünnepi közgyűlésen Szeverényi János gerendási lelkész emlékezett az 50 évvel ezelőtti eseményekre a korabeli dokumentumok alapján. Külön öröm volt, hogy megjelent az ünnepen a templomépítő lelkész, Solymár Pál özvegye és az építkezés vezetője, Darida János nyugalmazott építőmester is. Megható része volt a közgyűlésnek, amikor a lelkész köszöntötte az 50 évvel ezelőtt megkeresztelt, konfirmált és házasságot kötött testvéreket. A jubilánsok között volt Gábor István is, aki 35 éve felügyelője a gyülekezetnek. Ezek után következtek a köszöntések. Táborszky László, az egyházmegye esperese felhívta a gyülekezet figyelmét a közeljövő komoly feladatára: ki kell cserélni a templom süvegét. A közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget.
Evangélikus Élet, 1987. június 28.